Macskalandok 2024. júl. 15-28.

Barack rettentő eleven, és ez a lehető legjobb, ami történhet egy állkapocs törött kiscicával. Víg kedélyű, szemecskéje is jobb formában van, és az étvágya egyszerűen kifogásolhatatlan! Nem kell összetörni az ételt, mert a nagy falatokat is el tudja rágni ügyesen. Növöget, formálódik, és egyre akaratosabb, nem bírja a bezártságot... Igaz, bent is jól elszórakoztatja magát a mindenféle játékával, de ha kiengedjük takarításkor, akkor meg, mint a rakéta, úgy iszkol, és közben játszik mindennel szinte egyszerre, és nem kímél minket sem, mert amit csak lehet megrágcsál, ránk ugrál, kezünkkel birkózik. Amint levezette a felesleges energiát, átvált hangosan doromboló szeretetcsomaggá. Akkor viszont mehet a buksi puszi, babusgatás. Úgyhogy amint az elején is jeleztem, rettentő eleven, igazi kölyök, ki a rövid élete alatt átélt borzalmakat már rég maga mögött tudja. Csak csodáljuk ők, hogy milyen erős és hálás már ilyen pici korában is ez a szépség!

Tesánál sajnos visszatért a szájfájdalom, így újra elkezdődött a gyógyszerkúrája. Egyelőre elegendő neki a gyógyszer ilyenkor, de még a korábbi állatorvosi vizsgálata alatt említették, hogy ez hosszú távon nem lesz elegendő... Most viszont erre nem is gondolunk, a lényeg, hogy fájdalommentesen tudjon enni a nagyfiú.

Xéna is ugyanazt a gyógyszert kapja, mint Tesa, neki is nehézkesen megy az étkezés. Szerencsére azért étvágya van, ugyanúgy kapja pépesítve-hígítva az ételt, mint Tesa, amit csak be kell lapátolni rágásmentesen. Amióta kiköltözött Lulu mama és Vincent mellé, nem mondom, hogy lakótársainak felhőtlen a boldogsága, de Xéna nagyon jól érzi magát. Az ő teljes felépüléséhez viszont elengedhetetlen, hogy szeresse a közegét, biztonságban és komfortosan érezze magát. Vincent és Lulu mama azért tekint rá sanda szemmel, mert sérelmezik, hogy Xéni az első az etetésnél (mert különben kitúrja a többieket), valamint plusz figyelmet von el tőlünk, főleg Vinike tud ennek hangot adni.

Szerdán állatorvosunk veszettség elleni oltást osztott ki Babócának és Szofinak. Egyre jobban sikerül a beilleszkedés, Szofi már játékba is bocsátkozott Rokkával, nem egyszer. Ám Babó még mindig tartja a tisztes távolságot a többi cicával, és ezt elvárja tőlük is, hogy a közös étkezésen kívül mindenki kerülje ki őt nagy ívben. Ellenben nagyon cukik, igénylik a figyelmet, és lehetőségeinkhez mérten meg is kapják külön-külön.

Egy férfi állított ki a menhelyre egy kölyök cicával és kutyával, akiket egy mellékút széléről szedett össze. A kölykök láthatóan ismerték és szerették egymást, érthetetlen, hogy hogy kerültek oda, ahova. A cica 10 hetes forma, és a Bekka nevet kapta tőlünk, mivel első gondolat a "de szép kis béka" volt... Hát innen született meg a neve. Kiszedegettük a bogáncsokat, és megtörtént a külső-belső parazitamentesítése, amire nagy szüksége is volt... Kicsit meg is lassult a féreghajtást követően, de ahogy ürült, úgy nyerte vissza önmagát. Vélhetően nem sok időt töltött egyedül ez a mini őrület, mert ordít, ha be van csukva, ellenben kő-kövön nem marad, ha kiszabadul. Tünemény kis csaj, iszonyat bájos is tud lenni. Főleg meglepő a jelenléte, hisz régóta ő az első cica, aki egészséges, gyönyörű is, és mégis itt landolt a menhelyen...
Bekka és Besszi

Rászántuk magunkat, és felköltöztettük Íziszt és kölykeit, Ingót és Indát. Kicsit aggódtunk, hogy fognak majd boldogulni, hisz mióta bent vannak, saját külön lakosztályuk volt. De egyszerűen csodálatos volt látni, hogy milyen bátran fedeztek fel mindent, milyen szépen beolvadtak a tömegbe. Örömmel telt meg a szívünk, ahogy látni őket, hogy egy számukra teljesen új közegben, új társaságban milyen könnyedén és kedvesen ismerkednek az ismeretlennel. Indácska volt kicsit megilletődve eleinte, de Pingvin szerelembe esett, és nem tudott leszakadni róla, kicsit nyalogatta, istápolta, úgyhogy ő is hamar levetkőzte gátlásait.
Ízisz és kölykei felfedeznek

Ha már a kis család felköltözött, helyükre átkerült Xéna, hogy rá jobban tudjunk figyelni, valamint így visszaállt a világ rendje Vincentnél és Lulu mamánál is. Visszafoglalták megszokott helyeiket, mert Xéna jelenlétében még a kedvenc pihenőhelyek sem voltak az igaziak.

Egy férfi kért segítséget egy cicához, kit az árokból szedett ki a felesége előző éjszaka. Hátsó lábait nem használja, már régóta az utcán lehetett, hisz nem friss zúzódások voltak a lábain, amiket húzott maga után. Megkértük, hogy idefelé jövet térjen be vele Dr. Tímár Endre rendelőjébe, hogy felmérje az állapotát, annak kapcsán kezdjük el a kezelését, amennyiben szükséges. Nagyon hálásak vagyunk érte, hogy el is vitte ezt a fiatal, kb. 5 hónapos cicalányt, aki tőlünk a Potpurri nevet kapta. Potpurrinak szerencsére nincs törése, ideg/izom sérülése viszont van, minimális reflexei vannak, lábán a zúzódások elfertőződve, így azt is kezeljük, valamint antibiotikumot kap. Egy hét múlva kontroll. Jó az étvágya, amúgy nagyon kedves és aranyos. A combjai már össze vannak sorvadva, régóta lehet ebben az állapotában szegényke...

Másnap új rezidenciát kapott. Alaposan ki lett fertőtlenítve, sikálva és kiürítve a lekerített kis zug Xéna mellett. Kapott egy padlószőnyeget és arra rá ágyhuzatot, pelust egy kis matraccal. Nagyon élvezi, hogy "jöhet-mehet" a maga módján, de legalább puhán van, így van esélye a lábikóinak mihamarabb gyógyulnia. Egyelőre még nem szobatiszta nyilván, ezért kapott pelusokat, amiket még el is csomagol nagy dolga végeztével. Akár mondhatnánk is rá, hogy végülis csak szobatiszta. Nagyon szorítunk érte, hisz Bojler is így kezdte, aztán most olyan délceg kandúrbandi a sete-suta járásával, hogy öröm nézni! :)