Bütyök Aladárt reggel a fotelben fekve találtuk. Ez azért volt nagy jelenség, hisz ő az első, aki ott tolong az ajtóban ha nyitjuk és alig tudunk tőle belépni. Most viszont csak feküdt, reggelizni sem jött azonnal, a járása is kicsit darabos, merev volt. Hőemelkedése is volt a kis drágának, amire kapott lázcsillapítót, miután állatorvosunkkal egyeztettünk. Néztük is, hogy a lábikója fáj-e, arra semmi reakciója nem volt, de láttuk, hogy a lágyék részen egy kis foltban kinyalogatta a szőrét. Itt már kb. világvége volt, ezért is volt az állatorvosi zargatás, mert mi van, ha valami belső fájdalma van, sérült, szakadt bármelyik szalag, akármi, ami így leverte a lábáról. Ezért annyiban maradtunk , hogy gyógyszert kap, mivel az ízületei rendben vannak, gerincére sem érzékeny, eszik is, pár nap múlva visszatérünk rá. A pár nap konkrétan szerdán volt, mert bármennyire is javult a kedélyállapota, akár le is tudhattuk volna ezt a hőemelkedéses "apróságot", de a kedden még kis kopasz foltból egy lyukat nyalt magára szerda reggelre. Vélhetően a játék hevében egy kis harapás vagy karmolás okozta a galibát, szerencsére minden egyéb porcikája rendben volt. Ahogy lecsupaszította a kis részt, nem láttunk rajta semmit, csak a pihe-puha kopasz bőrét, de ezek szerint csak volt valami, ami irritálta vagy fájt neki, mert mondom, most amilyen kis krátert nyalt oda, hát majdnem dobtunk egy hátast. Felületi kezelést kapott, ezt folytatnunk kell és egy gallért a nyakába, amitől nem boldog....
Vele egyidőben Dr. Tímár Endre rendelőjében megfordult Barackunk is, ki ivartalanításra és gyorstesztre utazott. Vele együtt kifordultunk mi is józan eszünkből, hisz Barack FIV tesztje pozitívat jelzett. Nem tértünk magunkhoz, egyszerűen nem hittünk a szemünknek.... Lábadozása után marad is a karanténban, mert egyelőre meg kell emészteni a látottakat, hallottakat...
Állatorvosunk is kint járt a menhelyen, hogy Zümi és Dórika megkapja az ismétlő kombinált oltását, valamint Boti, Tódor és Bojler a veszettség elleni szurijukat.
Inga cicánkoz is megérkezett egy apa lányaival. Inga és kis gazdija között azonnal megvolt a szikra, ki sok-sok évet várt arra, hogy végre legyen egy saját cicája. Aranyosak voltak, csak úgy csillogott a fiatal lány szeme és alig várta, hogy végre haza tudják vinni örökmozgó cicáját, mert a személyes találkozás minden várt érzést felülmúlt!
Indike nem töltött sok időt a menhelyen visszatérte után. Budapestről érkeztek meg érte, hogy egy cicapajti társaságába biztosítsák számára az igazi gazdis cica életérzést, biztonságban és szeretetben.
Indi még beérkezésekkor
Szintén egy fiatal pár látogatott ki a menhelyre, kik érdeklődését Lekvár és Rokka keltette fel. Igazából szinte minden más cica próbálta felhívni a figyelmet magukra, kivéve ők ketten. Míg a felkészítő szobában, minket is meglepve Adél belefeküdt a fiatal nő ölébe és rengeteg simit és figyelmet csikart ki belőlük, addig a kanapé mögül a szoba közepére kiült Rokka, és hiába minden hízelkedés, a szemkontaktus után a fiatalok tudták, hogy őt keresték.
Lassan közelgő születésnapjára azt kapta ajándékba a fiatal nő kedvesétől, hogy kihozta a menhelyre, hogy régi vágyát teljesítse, legyen egy saját cicája. Iszap lett a befutó, azonnal elbűvölte a fiatalokat. Iszap kezdetben zárkózott és megfigyel, de amint feloldódik, habtestével lehengerel, csak győzze az ember babusgatni.
A hetet azzal nyitottuk, hogy újra, vélhetően végleg elköszöntünk Ingától, aki új családjához Szegedre költözött, ahol már őszinte rajongással várták érkeztét, ehhez kétség sem fér!
Bagira cicánk eddig gyönyörűen gyógyult, most kezdett el kicsit foglalkozni a varratával, egy-két csomót kibogozott, de szerencsére nagyon profi munkát végez. Barátkozik a három lábon járással, azért néha van, hogy meginog, Az étvágya sem tökéletes, de igyekszünk mindig a kedvében járni, találni olyat, amit szívesen fogyaszt.
Bütyök Aladár sebe nem szépül, hiába a gyógyszeres és a helyi kezelés, a lágyékánál egy hatalmas űr tátong, egyszerűen nem úgy reagál a krémre, mint elvártuk volna. Dr. Tímár Endre rendelőjébe robogott többedmagával. A sebe annak ellenére, hogy mély, tiszta, erre igyekszünk is figyelni. Abban maradtunk, hogy folytatjuk a kezelést, más krémmel, ami hátha jobban összehúzza. Hiába akkora méretű lassan Bütyiként, mint egy felnőtt cica, akkor is még kölyök a szemünkben, és ez a majd 10 Forintnyi méretű kráter ott tátong a pihe-puha pocija alatt, a szívünk szakad meg... Szerencsére Bütyi Aladár töretlenül jó kedvű, minket jobban megvisel ez a helyzet, mint őt. Ez biztos is! Pár nap elteltével ő aztán gallérban is ugyanúgy játszik, birkózik és bújik pajtásaival/hoz, mintha nem is lenne rajta semmi.
Majd elérkezett Iszap "második esély" napja. A tesók majd fél év után újra egyesültek (Iszap, Indi és Inga) és most mindannyian külön utakon indultak el, külön költözhettek új családba szinte egyszerre. Iszap a legnyugodtabb közülük, gazdija pont ilyen kiskedvencre vágyott, akivel széles mosollyal az arcán szegedi otthonukba robogtak.
Bagira Dr. Sebő Ottó rendelőjébe érkezett varratszedésre és kontrollra. A lába helye szépen gyógyult, ellenben kicsit szuttyogós lett, ami a leukózis rovására írható. Erősítjük amennyire csak lehet kis szervezetét, testét és lelkét. Külön figyelmet kap, ez eddig is így volt, mert azért harcolunk vele együtt, hogy ha kevesebb lábon is, de még egy pár évig boldogan és fájdalommentesen tudjon élni.
Rokka cica is átélhette azt a pillanatot, hogy bekerül a hordozóba és a végállomás az új otthona lesz. Hódmezővásárhelyen ismerkedik a gazdis cica fogalmával és annak minden pozitív velejárójával, amiről úgy értesültünk, hogy egész gyorsan beleszokott.
Rokka gazdira várva
Ahogy Rokka gazdisodott, kishúga, Rebarbara atom cuki lett. Mindig az árnyékában húzta meg magát és most, hogy gazdira talált, szinte azonnal elkezdte bontogatni szárnyacskáit és igényelte a társaságunkat.
Lóri átköltözött a felkészítő szobába, ahol azonnal jól érezte magát. Amint körbenézett, rövid időre meghúzta magát az egyik kaparó alatt, hogy felmérje a terepet és szokja a szeme a kölykök zsivaját, de hamarosan ő is beszállt a játékba. Öröm volt látni, hogy ilyen önfeledten szórakozik és élvezi a cicák társaságát.
Különleges család érkezett hozzánk egy különleges cicához. Egész Kistarcsáról utaztak le Bojler cicához gyermekeikkel. Nem régen veszítették el szintén FIV+ cicájukat, úgyhogy kellő tapasztalattal rendelkeznek immunbeteg cicák terén. Időt és energiát nem sajnáltak, hogy ismerkedéssel töltsék a vasárnapot, hisz Bojler nehezen nyílik, bizalmatlan az idegenekkel, még ha utána le is veri az embert lábról a teljes testével való dörgölőzéssel. Autista kisfiuk reakciója is mérvadó volt, valamint a Bojli reakciója is rá, mert mindkét szempont igen nagy befolyásoló tényező a döntést illetően. Idővel Bojler megnyugodott a jelenlétükben, simogatni is hagyta magát a szülőknek és lányuktól is elfogadta a jutalomfalatokat. Megszületett a döntés is, úgy látták, hogy kellő türelemmel tökéletesen be fog tudni illeszkedni a családba. Még az sem volt elrettentő számukra, hogy Bojler járása nem tökéletes, ők csodálatosnak titulálták őt. Olyan szívmelengető volt...
41 cicánkkal köszönjük, hogy velünk tartottak!
Reni
Hozzászólások