Macskalandok: heti képes beszámolók a Tappancstanya mindennapjairól és cicás történéseiről.
Cicás blog
Varázslat történt! Valami olyan dolog, amiben még reménykedni is alig mertünk és végül beteljesedett! Új korszak, új időszámítás kezdődött, amit még mindig félve merünk elhinni, hogy nem csak álom, hanem valóság! Bővebben is kifejtem a beszámoló végén, csak ez akkora szenzáció, hogy szeretném mihamarabb világgá kürtölni!
A korábban beérkező kolónia ott maradt társaik bejutását szerveztük a napokban. Három cicáról volt még szó, kiknek szűkösen, de előkészítettük a helyüket. Kollégánk állatorvoshoz igyekezett kedden és előtte bekanyarodott a cicákért. Ám ott a bejelentő férfi idős édesanyja csak egy cicával állt elő, a másik két kandúrt nem volt hajlandó a menhelyre adni. Bármennyire is próbálta fia és kollégánk is meggyőzni, nem jártak sikerrel, hajthatatlan volt. Ez a kandúr beteg volt, nemrég járt nála az állatorvos is, mert úgy tűnt, nem marad életben, úgyhogy ő jöhetett.
Az érzelmi skála minden fokát megéltünk az elmúlt hetekben. Először is izgatottan vártuk a hetet, hisz több gazdisodásra is volt kilátás. Molly cicának nem is kellett tovább várnia, hisz gazdija szívét elcsavarta hóbortos viselkedése ellenére is. Molly kezdeti félénksége már a múlté, emberekbe vetett bizalma is fokozatosan haladt előre. Ám a teljes kibontakozáshoz, a maximális bizalom kiépítéséhez a tökéletes gazdira vártunk, aki most megérkezett érte. Csillogó szemmel, türelemmel és kedvességgel fordult felé a menhelyen is.
Alig pár nap Hanna és Valdó gazdisodásáig, ezért felköltöztek az örökbefogadó konténer kisszobájába erre a kis időre. Nagyon jól vették az akadályt, igaz ismerős arcok is voltak ott Zente és Zerge személyében. Valdón mindig csodálkozunk, hogy szemek nélkül is annyira ügyesen feltalálja magát és úgy közlekedik, mint egy látó cica. Hihetetlen, micsoda érzékekkel bír ez a pihe-puha fiúcska!
Günter nyakán lévő tályog előző nap kifakadt, szépen ki is ürült. Ennek ellenére egy orvosi mély tisztítás, fertőtlenítés miatt Dr. Farkas Attila rendelőjében kötött ki. Némileg sérelmezte a reggeli hiányát, de nem tudtuk előre, hogy a kezelés igényel-e bódítást a néhai makrancos kandúrnál.
Az elmúlt két hetünk Pipi körül forgott. Előtte héten állatorvosunk laborvizsgálatot javasolt Pipi állapotának felderítése ügyében. Erre most sort is kerítettünk és elküldtük Dr. Sebő Ottó rendelőjébe. Sajnos az eredményei nem kecsegtettek semmi jóval, nagyon magasak az értékei több esetben és előrehaladott vesebetegsége van. Állapotán egyáltalán nem könnyít, hogy macska aidses is ez a törékeny cicalány. Pronefra szuszpenziót kapott a veseműködés támogatására, ami szerencsére ízlik neki. Cilike cicánk után maradt valamennyi vesés táp, konzerv, így mostantól megpróbáljuk átszoktatni arra.
Hétfőn karbantartónk, Gábor első útja a kis szoba kifutójába vezetett, hogy felmérje a károkat, ami a megrogyott mászókát érinti. Pikk-pakk helyrehozta a kidőlt elemet, így Piszke újra birtokba vehette hintáját, Gombóc és Jocika fogózhattak a mászókán, végre helyre állt a világ rendje!
Állatorvosi utasításra, havonta ismételni kell Sziporka gyógyszerezését. Szinte napra pontosan jelentkeznek száj problémás tünetei, mikor jobban kiszalad a nyelve, nyáladzik, nehezen eszik. 5 napi gyógyszerét ügyesen megeszi, nem kell vele harcolni, tudja, hogy a javára szolgál. Szinte már másnapra észlelhető a javulás, a napok előrehaladtával pedig Szipikénk újra visszanyeri önmagát és pár hétre ismét jókedvű és érdeklődő.
Egy kölyök cica fogadását kellett hirtelen beiktatnunk, akit az út szélén találtak, fekve, pihegve. Azt hitték akár életveszélyes állapotban is lehet, de mint kiderült a kiszáradást és a farkaséhséget leszámítva semmi komolyabb probléma nem állt a háttérben. A kis teste hemzsegett a bolhától, minden tartalékát kiszipolyozták... Mindennek ellenére kedves és bűbájos, pehelysúlyú mivoltában hatalmas szív dobog. Hálás mindenért, a ki tudja mióta tartó nélkülözés ellenére is inkább a simogatást választja, mint a falatozást. És úgy dorombol,hogy csak úgy zeng a karantén!
A pár napja megérkezett Hanna enervált volt reggel. Étvágya sem volt, csak gubbasztott. Ilyenkor mindig a frász jön ránk és teljes tanácstalanságba esünk a pillanat töredéke alatt. Ám rövid idő múlva már ott találtuk a tálka mellett, és a maga csipegetős módján falatozgatott. Kapja az icipici adag gyógyszerét, immunerősítőt, szemcseppjét, így nem csoda ha a látványunk nem okozott kitörő lelkesedést nála. Mindenesetre a szeme szépen gyógyult és a kedélyállapota is napról-napra jobb lett.
Múlt csütörtökön jelentettek egy cica családot, pontosabban 8 magára hagyott picike cicát, a Göndör sori erdőben. Állatszeretők bukkantak rájuk úgy, hogy a legbetegebb, gyulladt szeme miatt a világból semmit nem látó aprócska fejvesztve rohant az emberi hangok után. Neki köszönhető, hogy esélyt kaptak az árvák. Ki tudja mióta voltak kint, az eső sem kímélte őket, kik egy bokor tövében kuporogva várták a megváltást.
A vasárnap beérkezett cica család egyik pöttöm tagja reggelre elhagyta a földi létet. Ahogy beérkezett tapasztaltuk, hogy az egy hetes apróság egyik hátsó lába duplája a normálnak, valamint a köldök helye is kitüremkedik, vörös, duzzadt. Náluk kezdtük a napot, mert aggasztó volt a kicsi látványa és mihamarabb orvosi ellátásban szerettük volna részesíteni. Sajnos erre már nem volt szükség...
Talán ez volt az idei év legfelkavaróbb két hete. Még mindig nehéz felidézni, újra élni az eseményeket.
Ahogy beköszöntött a jó idő, engedélyeztük Ciromnak a visszavonulási lehetőséget. Ami azt jelenti az ő esetében, hogy kint, az iroda részben töltheti az idejét, ott is éjszakázhat. Nagyon szeret elvonulni, egyedül lenni, akkor sokkal kedvesebb és nyugodtabb.
Atlasz szörcsögése, orrfolyása, könnyezése továbbra sem mutat javulást. Sőt már a harmadik szemhéja is előjött az egyik szemén. Állatorvosunk javaslatára újabb, most egy humán szirupos kezelés következik. Emellé jön a szemcsepp és az orrspray. Atlaszról tudni kell, hogy ő egy erős, markáns, masszív kandúr.
Egy időre az utolsó gazdisodásra került sor. Igaz, még egy cicus örökbefogadása függőben van, de Marcinak lesz még egy köre az állatorvosnál előtte. Szóval elérkezett a nap, Blans és Bolyhos gazdisodásának napja. Családja izgatottan várta a tesók érkezését és az oltási program végét, amire most került sor. Ivartalanítva és tesztelve indulhattak otthonukba, ahol nem más, mint korábbi védencünk, Pannika tartotta eddig a frontot. A nagy család kibővült a két kis lurkóval, akik egyelőre hangtalanul pillogtak ki a hordozóból.
A kialakult Koronavírus-járvány miatt egyre több szigorítást vezetnek be, ez alól mi sem vagyunk kivétel.
Meg kellett hozni azt a nehéz döntést, hogy a menhely is bizonytalan időre bezárja kapuit a látogatók előtt. Ez sokban megnehezíti az örökbeadást, hisz csak azok a cicák és kutyák tudják elhagyni a menhelyet, kiknek biztos gazdija van.
Cilike vesebetegségére több kedves támogatónktól kaptunk különböző időkben nedves, gyógyeledelt. Mindenkinek nagyon-nagyon szépen köszönjük Cilike nevében is! Mi nagyon bizakodóak voltunk az állapotát illetően, jóízűen eszegette a gyógytápot, ám az elmúlt két hétben, főleg az utóbbi héten igen alábbhagyott az étvágya. Most kicsit kezd eluralkodni felettünk a pánik, de igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy kibillentsük ebből a mélységből. Jelenleg úgy tűnik a rossz foga az, ami hátráltatja, emiatt pár napja fájdalomcsillapítót kap, ez némi javulást mutatott.
Valaminek mindig történnie kell... A nagy számok törvénye alapján, ennyi cica mellett valaki miatt muszáj aggódnunk. Eddig Cilike volt porondon, de ő szépen, ügyesen eszi a gyógytápják, persze csak a nedveset, a száraz nem nagyon csúszik. De legalább a gyógyszerét így be tudjuk adni, az étvágya jó szerencsére. Nagymértékű veseelégtelensége nem ül ki az arcára, kicsattanóan jó kedvű és szeretetéhes. Ám kapunyitáskor Radamesz fejtartása szúrt szemet. Ahogy robogott a reggelihez láttam, hogy az egyik füle kicsit lekonyult.
A pár napja beérkezett Kóbor Gülüke olyan gyorsan feloldódott, hogy bátran állíthatjuk, ő a legelevenebb lakónk jelenleg. Egy igazi kis jelenség a maga két maréknyi méretével. Folyamatosan dorombol és rosszalkodik felváltva. A kis helyét naponta újra kell rendezni, mivel minden a feje tetején áll, akkora játékban van a kicsi lány egymagában. Újabb fotóval nem tudunk kedveskedni, mert egy pillanatra sem áll meg és fekete pacákat tudnánk csak prezentálni róla.