Ezen a héten végre kicsit megélénkültek a magyar örökbefogadások is. Nem azért fogadnak tőlünk örökbe viszonylag kevés kutyát itthon, mert nem adunk örökbe, hanem sokkal inkább azért, mert sok a problémás, az igényeknek nem megfelelő kutya, vagy szigorú az örökbefogadási feltétel, és így a család nem tud örökbefogadni.
Miért van ez így?
Az örökbefogadási feltételeink azért szigorodnak, mert tanulunk a hibáinkból: fontos, hogy minél jobban kiszűrjük azokat a családokat, akik nem társat szeretnének, hanem egy ugatós kutyát a kert végébe, vagy akik azt szeretnék, hogy a kutya csak úgy "legyen" a kertben. Fontos a személyes találkozás a gazdival, lehetőleg minél több alkalommal, hiszen ha valaki látogatja a kiválasztott kutyát, akkor több dolgot meg tudunk beszélni az örökbefogadó családdal, a később felmerülő kérdésekre is időben megtudhatják a választ, továbbá mégsem vadidegen emberként térnek haza a blökivel, hanem akadt már egy-két jó tapasztalat egymással.
A kölykök ivartalanításától gyakran idegenkednek a látogatók, holott természetes, hogy egy menhely az ivartalanítás pártján áll. Sokszor már rögtön ezen megbukik az örökbefogadás, ha a család ezt a feltételt elutasítja. Ennek hátterében leginkább anyagi okok állnak, de az ivartalanítás gyakran nem kerül többe, mint egy esetleges ügyeleti ellátás, ha súlyos a baj. Ennek okán valószínűleg ügyeletre sem vinnék a kutyát, bízva a jó szerencsében. Éppen ezért igyekszünk leendő védenceink családjáról minél többet megtudni, hiszen nagyon fájó pont minden dolgozó életében, ha az általunk kedvelt, pátyolgatott kutyus halálhíre elér ide, mert a gazdik nem akartak sokat költeni rá, és nem vitték orvoshoz. Egy állat megmentése nem azzal kezdődik, hogy nem hagyjuk az utcán! Az csak a kezdet, minden ott kezdődik, hiszen oltások, ivartalanítás, szűrések, chip után juthatnak gazdihoz, de olyan gazdihoz, akinek valóban a szeme fénye lesz. Hiszen mégsem mondhatjuk azt megmentésnek, ha az utcáról egy rövid láncra, vagy egy végső magányba küldjük a kutyákat, cicákat!
A másik probléma, amiről írtam, a sok problémás, igényeknek nem megfelelő kutya. Sajnos zömében már nem kóbor kutyák mentéséről szól a munkánk, hanem a gazdák megunt, kezelhetetlen kutyáinak helye lett a menhely, akiknek minden tudásunkkal igyekszünk a legjobb életet, megfelelő körülményeket biztostani, és gazdit is keresni, amennyiben ez lehetséges. Ezek a kutyák általában öregecskék, feketék, van valami lelki problémájuk, vagy egyszerűen csak szökősek, esetleg félrenevelték őket, de gyakran semmi különös panasz nincs a blökire, csak egyszerűen mennie kell, mert költöznek a gazdik, vagy mennie kell, mert így döntöttek.
Az emberek gyakorta hiszik azt, hogy a menhely egy szolgáltató. Ők "fizetnek" az adójuk 1%-ával, vagy éppen nem, és nekünk ezért minden kutyát el kellene tüntetnünk. A mi munkánk azonban nem a kutyák eltüntetése, hanem a megmentése, ami jóval időigényesebb, de szívet melengető feladat. Ha befogadunk egy kutyát akiből már kihaltak az érzések, mert egész életében nem szóltak hozzá, láncon tartották, akkor megmentjük-e azzal, hogy befogadjuk, segítünk az életét újrakezdeni. Majd adjuk örökbe újra egy láncra? Ugye, hogy nem?!
A megmentés az, amikor egy olyan családnak adjuk örökbe, aki szívből szereti, mindent megad neki, és az életük része lesz, de addig is a menhelyen biztonságban várja ezt a családot, és tanulja hogyan kell szeretni. Szerintem ilyenkor mentünk meg egy kutyát, és ez hosszú idő. Minden kutyánál más.
Az emberek tehát ne nekünk ajánlják fel az adójuk 1%-át, hanem annak az eszmének amit követünk, ha egyet értenek velünk. Ne nekünk, hanem az általunk mentett kutyáknak, az ő ellátásukért, betevő falatjukért, jó közérzetükért, egészségükért. Azzal az összeggel, amit Önök felajánlanak nem menthetünk meg minden kutyát, ahogy senki sem képes erre. De akiket megmentünk, azoknak a kutyáknak, cicáknak mindent megteszünk a boldog jelenjéért és jövőjéért.
Hétfő
Pálmát, Piszpesz egyik kölykét kellett kivenni társai közül, ugyanis nem akart enni, levertté vált. Egyértelműen a parvó jeleit mutatja, így elkülönítettük, megkezdtük a gyógykezelését. Sajnos óráról órára romlik az állapota.
Kedd
Reggelre Pálma elment. Egy újabb értelmetlen halál azért, mert a kutya, vagy szülei még hírből sem ismerik a védőoltásokat.
Délután dr. Sebő Ottó rendelőjébe utazott Bakfitty, akinek nem is olyan régen egy daganat lett eltávolítva a fenekéről. Szerencsére minden rendben vele, a varrat szépen gyógyult, és nem is újult ki a daganat.
Múlt héten megkapták utolsó vakcinájukat az "Sz" kölykök, akik így elkezdhetik gazdis életüket, ki-ki a saját családja mellett. Az öt testvér közül először Szami gazdisodott, ő Szegedre került.
Szerda
Ünnep ide, ünnep oda, a menhelyi élet egy pillanatra sem állhat meg. Mi ilyenkor is dolgozunk, ellátjuk az állatokat, tesszük a dolgunkat. Ma Szami testvéréért, Szaffiért jött el a gazdija, őt is Szegedre fogadták örökbe, és immáron csak három kölyök van már a menhelyen a testvérek közül.
Csütörtök
A heti állatorvosi vizit alkalmával ugyan nem kellett sok kutyának oltást, vagy mikrochipet adni, mégis tengernyi dolgunk volt: a hét kombinált oltás, és 5 mikrochip beültetése mellett szívféregteszteket végeztünk. Kán, Benny, Zsivány már rutinosnak számít, ők mindhárman szívférgesen éreztek a menhelyre, de régóta kezeljük őket, így elérkezett az újabb teszt ideje, melynek bizakodva vágtunk neki, és úgy tűnik nem ok nélkül. Ezalkalommal mindhármójuk tesztje negatív lett!
Nemcsak őket tesztektük a mai napon: Melodi, Picúr, Lajka, Szonja, Barnabás, Pinki és Bogi is átesett szűrésen, mindannyian negatív eredményt mutattak. Sajnos egy pozitív kutyust is szűrtünk, Ő Brigi, a nem is oly régen szökés miatt leadott középkorú beagle.
Péntek
Ma két kutyánk is gazdisodott, ráadásul ők egy helyre kerültek, mert a család nem jutott dűlőre, hogy ki lesz az igazi, így mindketten azok lettek: Szegő fiatal kölyök még, Gerzson pedig egy idősebb, de annál ragaszkodóbb kutya. Mától mindketten Kiskundorozsmán fognak élni.
Szombat és Vasárnap
Új önkéntesünk, Szonja irányításával folyik tovább a kutyasétáltatás, és egyre több kutyust tudnak mozgatni pluszban, ráadásul a kölyköknek is van lehetőségük trükköket tanulni.
Szedán és Szirom is gazdihoz került a hétvégén, mindketten Szegedre költöztek. Emellett idős Bakfittyünk is elhagyta a menhelyet megannyi év után. Beleszeretett ugyanis egy család, így csak a héten megejtett kontrollvizsgált választotta el őt attól, hogy neki is sikerüljön. Hatalmas öröm ez nekünk, hogy a héten két idős kutyánk is esélyt kapott magyar családoktól arra, hogy megmutathassák, hogy attól, mert idősek, még ugyanúgy tudnak szeretni!
Köszönjük 149 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások