Szinte minden napra jut egy új kutya, akit a blogban be kell mutatnom, mert számlálatlanul éreznek a bejelentések, hihetetlen mennyi kutya szorul segítségre. Persze a "számlálatlanul" azért barokkos túlzás, hiszen minden rengeteg adminisztrációval jár.
Először is a telefonbeszélgetéseink rögzítve vannak, a bejelentett kutyákról is nyilvántartást vezetünk, ahogy a menhelyi "forgalmat" is minden nap rögzítjük. Kezdő létszámot, záró létszámot vezetünk, leírjuk a napi eseményeket, a bekerülő kutyák körülményeit, az örökbefogadott kutyák körülményeit, és ha esetleg valamelyik kutyánk átkel a szívárványhídon, azt is.
Emellett a beérkező kutyák mindegyike kap egy kartonlapot és egy oltási könyvet. Ez így együtt a menhelyi kutyák személyi igazolványa. Az oltási könyvbe az oltásokat, chipet, szükséges beavatkozásokat vezetjük. A kartonlapon pedig minden rajta van, ami nálunk a kutyával történik:
-egészségügyi állapot,
-név, születési idő
-chipszám,
-oltások,
-vérparazita szűrések,
-műtétek, betegségek, ivartalanítás
-mikor került be a kutya, miért hozták be,
-az örökbefogadó adatai,
- és sajnos néha az elhalálozás, és annak oka.
A kartonok is rendszerezve vannak, hogy minél hamarabb meg tudjuk találni a kutyus adatait, ha mondjuk a gazdijelölt érdeklődik, hogy előzetes számítások alapján körülbelül mikor viheti el a kutyust.
Ez lehet hogy felesleges munkának tűnik, de tényleg nagyon fontos, hogy minden fel legyen jegyezve, hiszen ilyen létszám mellett nem biztos, hogy mindenki emlékszik rá, hogy Maci kutyának mikor volt szívféregtesztje, vagy két évvel korábban Igornak milyen betegségei voltak.
Egyébként erre a kartonra szokta a hatósági állatotrvos felvezetni a kutyák veszettségi megfigyelését, majd annak feloldását. Ez az az időszak, amikor a frissen beérkező kutya két hétig megfigyelés alá kerül.
Ilyenkor oltást nem kaphat. Természetesen orvosi ellátást igen, de veszettségi oltással ellátni ilyenkor szigorúan tilos. Az egészségi állapotát, viselkedését figyeljük, próbáljuk kiismerni, hogy milyen személyiségű, miközben várjuk, hogy az orvos lezárja a megfigyelést.
Ha ez megtörtént, akkor a kutyus megkaphatja az első, kornak megfelelő oltását, chipet, és ekkor elhagyhatja a megfigyelési helyét, a karantént, és átkerülhet a menhely másik részlegébe.
Természetesen egy kutyával a menhelyen is rengeteg minden történik, hiszen nem mindenkinek adatik meg, hogy az oltási program és ivartalanítás után azonnal gazdihoz kerülhet.
Sokaknak kész kórtöténete van nálunk. Kefe például majdnem tíz éve a menhely lakója, és bizony ez idő alatt rengeteg minden történt vele. Akadt már a szájpadlásán csontdarab, amit ki kellett műteni, de járt foghúzáson, kellett eltávolítani toklászt a lábából, de volt zsírdaganat műtéte is, ahogy a szemét is operálták már.
Ezek a dolgok, főleg ha sok kutya megfordul a menhelyen, az idő homályába vesznének, így viszont bármikor felfrissíthetjük az információkat.
A kutyák szükséges gyógyszereiről, féreghajtásáról is táblázatot készítünk, amire minden nap kipakoljuk a kiosztandó gyógyszereket reggel és délután. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az itt dolgozó emberek ismerjék a kutyákat, tudták a neveiket, illetve azt is, hogy a menhely melyik pontján él a kutya.
Az állatorvosi vizsgálaton a kutyával együtt természetesen a kartonok is mennek, ahogy mi is igazolvánnyal, taj kártyával megyünk orvoshoz.
Sokan azt gondolják, hogy a menhelyi munka könnyű, hiszen itt csak el kell "kutyázni" az időt. Ez azonban egy testileg-lelkileg megterhelő munka. Hóban és hőségben nagy zsákokat cipelve. És bizony maximális odafigyelést is igényel, hiszen itt a kutyák jóléte, és egészsége a tét.
Ugyanakkor ez egy hivatás, amit szível-lélekkel lehet csak hosszú távon csinálni. Aki nem így tesz, az már régen nincs velünk.
És ha valaki azt gondolná, hogy itt távol maradhat az emberektől, az bizony téved... A menhelyi telefonok ritkán maradnak csendben, és egy nagy adag türelem is kell a telefon napi szintű kezeléséhez.
És azért szép számmal akadnak olyanok, akik előzetes egyeztetés nélkül kívánnak programot csinálni maguknak a menhelyen, és sokszor nem is olyan egyszerű őket ettől eltántorítani.
Akartak itt már leánybúcsút, gyermekprogramot csinálni, vagy szétnézni, fotózkodni, esetleg kutyát etetni.
Nálunk az ellátás az első, és mivel igen csekély létszámmal dolgozunk, így sajnos nem volt alkalmunk az utóbbi időben nyílt napot szervezni.
Egy menhelyet látni működni, főleg ha boldogok a kutyák és jók a körülmények, akkor nagy élmény. De ne feledkezzük el arról, hogy ezek az állatok nem azért vannak itt, hogy az embereket ellássák élményekkel, és programmal.
Igen, ez is fontos, de az első, hogy nekik rendben legyen a testük, a lelkük, a környezetük.
Ők itt az emberi felelőtlenség áldozatai.
Kicsit árvaház és kicsit öregek otthona, és ezt ne vegye senki bántásnak, összehasonlításnak. Ugyanúgy ránk vannak utalva, mint ahogyan az idősek és a gyermekek.
Éppen ezért fontos elfogadni, hogy nekünk az ő jólétük, nyugalmuk, az ő jogaik a legfontosabbak, minden más csak utána következik...
Hétfő
Ahogy a bevezetőm elején is írtam, nagyon sok a segítségre váró kutya. Ma Ásotthalomról érkezett két vizslahölgy, akik együtt csatangoltak a konzervgyár területén. Mivel nagyon össze vannak nőve, így gyanítjuk, hogy egy helyről jöhettek. Egyelőre nagyon félénkek, és a lehető legtávolabb húzódnak mindenkitől. Élőcsapdázva sikerült őket megfogni. Mivel chipjük nincs, így mi adtunk nevet nekik. Cristal és Coco lett a két félszeg kutyus neve.
Kedd
Dr. Sebő Ottóhoz volt időpontunk délelőttre, csupa-csupa vizsgálatra váró kutyussal.
Sony hamarosan gazdihoz kerül, röntgent csináltattunk neki ismét, hiszen úgy korrekt, ha a gazdi tudja, hogy Sony sajnos soha nem lesz teljesen egészséges.
Csibész szívvizsgálaton volt, ő korábban gyógyszert is szedett, de szerencsére ez a vizsgálat már nem mutatott eltérést nála.
Baba és Kalács szívultrahangon járt szívférgesség miatt, nem találtak a szívükben férget.
Boci hirtelen fogyásának okára voltunk kíváncsiak, illetve megnézettük a szemét. Sajnos neki emésztési problémái vannak, ha ez elmúlik, utána lesz műthető a szeme. Boci szemén egy jóindulatú daganat van, amit azért kell eltávolítani, hogy ne zavarja őt a látásában.
Pöttöm Noki, aki teljesen felgyógyult a gyengélkedéséből, szintén vizsgálatra utazott. Amikor beérkezett felfigyeltünk rá, hogy furcsán mozog és állandó fejremegése van. Már megnézettük állatorvossal, de javaslatra hoztuk át Makóra. Sajnos a fejremegés, mozgáskoordiniációs zavar nem oktalan. Noki még kicsi korában oxigénhiányos állapotba került (vélhetően akkor amikor majdnem megfulladt a táposzsákba, amibe bekötötték).
Nála ez az állapot lesz a "normális", tehát olyan álomgazdit keresünk neki, aki elfogadja őt úgy, hogy egy kicsit más, mint a többiek.
Szerda
Ma Kedves kutyánk búcsút intett a menhelynek és társainak, ugyanis ő mától gazdis kutyaként folytatja tovább az életét. Nagyon megérdemelte, hiszen ő egy olyan kutyus volt, aki minden alkalmat megragadott, hogy rácsimpaszkodhasson valakire, aki simogatással viszonozza a kedvességét.
Csütörtök
A szokásos heti kutyaoltáson most dr. Farkas Attilának nem volt annyi dolga, mint ahogy szokott. Most 8 veszettségi oltás mellett 9 kombinált oltást, valamint 4 mikrochipet osztott ki.
Dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Albert, Fagyi, Fanta és Falat ivartalanításra. Mindenki jól viselte a műtétet.
Délután sem volt egy üres pillanat: Attila önkéntesünk, mint minden évben, most is felajánlott nekünk egy igen tekintélyes mennyiségű szalmát télire. Ennek egy részét szállítottuk ma a menhelyre, és pakoltuk el. Ezúton is köszönjük a nemes felajánlást!
Egyik gondozónk épp szabadnapját töltötte, amikor a kettőshatári úton észrevette, hogy egy pöttöm kutya szaladgál az út mentén és egy autó szele elsodorta. Szerencsére nagyobb baj nem lett, de ő ezt akkor nem tudhatta, azonnal betette az autójába, és segítséget kért. Szerencsére éppen volt egy üres helyünk, így tudtuk fogadni a miniatűr Lümiert. Naná, hogy nem volt chipje, pedig szívesen megkérdeztük volna a gazdáját, hogy egy ilyen mini kutya ugyan mit keresett a kietlen pusztában.
Péntek
Időről időre bebizonyosodik, hogy képesek minket meglepni az emberek. Ma Domaszékről került hozzánk egy igencsak pörgős, fiatal szuka, aki egy helyi tanyán tette tiszteletét. Chipet ellenőriztek, azt nem találtak benne. Amikor megláttuk a kutyust, teljesen megdöbbentünk, mi újra chipellenőrzéssel indítottunk. Mi sem találtunk.
A kutyán látszódott, hogy egy cseppet sem elhanyagolt puli, aki nem is régen eshetett át egy kozmetikán. Fazonra volt nyírva a bundája! Fején kicsit borzasra volt hagyva szőr, és lábai végén és a farkán szép kis pamacs volt kialakítva. Az illető vagy egy ügyes kezű gazdi, vagy éppen lehet a kutya kozmetiában volt. De ha ilyenre ad valaki, hogyan lehetséges, hogy mikrochipet nem rakat a kutyába?!
Szombat és Vasárnap
A hétvége a már megszokott, mozgalmas módon telt.
Először is Szolnokról egy kedves család csak azért autózott el Szegedre, hogy a mi védenceinknek adományozzon. Megkérdezték, hogy mire van a legnagyobb szükség, és ennek fényében vásároltak, és bizony olyan mennyiséget, ami még egy eledelgyűjtésen is megállná a helyét! Nem tudunk elég hálásak lenni érte! Köszönjük!
Kozmetikusunk, Vanda a hétvégén a frissen élezett gépfejekkel "szárnyalt". Benji és Alma külsejét varázsolta ezúttal kényelmessé, széppé és praktikussá!
Egy igencsak csúnya, lelket örlő telefonbeszélgetésnek köszönhetően egy félig-meddig talált kutya pottyant a menhelyre, ráadásul igencsak vemhes állapotban.
Egy telephelyen mentették ki állítólag több hónappal ezelőtt egy aknából. Aztán sűrűn a telephely körül kószáét. Persze senki kutyája, csak ott etetgették.... Hát úgy elfért.... Na de most, hogy vemhes,mennie kellett, és a "kedves" telefonáló felajánlotta, hogy három variáció közül választhatok...
Elviszi a menhely (tehát mi)
"Elóttatja" az állatorvossal (igen, így, ahogy olvassa)
Fejbelöveti a vadásszal.
Én is elmondtam, hogy a feljelentés, és a menhelyre leadás közül választhat, mert "elóttatni" meg "fejbelövetni" bűncselekmény. Nem csak neki, az elkövetőnek is. Ekkor valahogy már megváltozott a beszélgetés hangulata, és hirtelen a feltételek is kéréssé szelídültek.
Mivel felettébb aggasztott minket, hogy valahogy mégis képesek lesznek és kár tesznek a kutyáan, ráadásul vemhesen ott hazárdírozni ilyen környezetben igen veszélyes, így léptünk, és egy önkéntesünk segített a befogásban. A cégnél azért volt jószándékú, segítőkész ember is, aki a befogásban segített. Ő volt az a személy, aki kezdetektől védte a kutyát.
A vemhes, félénk kutyust Szalmának neveztük el, mert több okból is egy szalmaszálon függött az élete.
Szomorú történet, ami bizony addig, míg meg nem oldottuk a helyzetet, iszonyú törést okozott a lelkemben. Sokszor hallunkfenyegetésket, de ez annyira mélyről jövő, kegyetlennek tűnő volt a számomra, hogy szinte teljesen biztos voltam benne, hogy Szalma napjai meg voltak számlálva. Csak bízni tudok benne, hogy ebből az emberből az elkeseredettség, kétségbeesés és düh szólt. Mert ha egy pillanatig is komolyan gondolta, amiket mondott, akkor egy valódi szörnyeteggel beszéltem.
Köszönjük a 185 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások