Kollázs a karanténban lakott, így jobban tudtuk figyelni az étkezését, valamint tudott egyedül lenni, ha már az utóbbi időben mindig talált valakit, aki épp nem volt szimpatikus számára. Marlenka tetszett neki, ezért takarítási idő alatt együtt bandázhattak. Viszont a nemrég beérkező lator, Trükkös újra kijátszotta magát valahogy a stabilnak és biztonságosnak tűnő ketrecből. Egyszerűen kiteleportált, mert sehol sem találtuk meg a kijáratot, a rést a pajzson. Elbújt az egyik ketrec tetején lévő tiszta alomtálcák alá, és onnan tartotta szemmel minden mozdulatunkat. Ez stresszelte Kollázst, féltettük is, valamint amint kiléptünk a szobából, Trükki iszkolt ki enni, azt pedig nem szerettük volna, ha a komótosan nyammogó Kollázs elől felfalja az ételt. Jobbnak láttuk, ha Kolli átköltözik a felkészítő szobába Nina és Seyli mellé, a lányokkal úgyis jobb a kapcsolata, Cicó pedig egyáltalán nem foglalkozik a cicákkal, elkerüli őket, így vele sem kell konfrontálódnia.
Két kolléga segítségével kifundáltuk, hogy tudjuk Trükköst a lehető legkönnyebben és stresszmentesebben befogni. Előtte felmértük a terepet, a dupla ketrecet minden irányból megerősítettük gyorskötegelővel, drótokkal, hogy még véletlenül se tudjon kislisszanni ezután. Mert közel sem enged magához, akkor már fúj és kitámad, és ha a karanténban hagyjuk lébecolni, sehogy sem tudunk vele kapcsolatot kialakítani. Amint megvolt a stabil bázis, berendeztük és felállítottuk a stratégiát, amivel szerencsére pár perc alatt a cica az új birodalmából nézelődött. Mondhatni abszolút együttműködő volt, szerintünk meglepte az, hogy hárman téblábolunk körülötte. A sikeres és gyors küldetést követően jóízűen megette a kis nasiját, és már vissza is vonult a kuckójába.
Kürü túl van a gyógyszerkúrán, szemmel láthatóan jobb formában van, ezért beköltözött a karanténba. Egyelőre még mindig sokat pihen, enni kel fel, és ha lehetősége van, akkor kihasználja az időt, hogy minél több simogatást gyűjtsön be, minden bizonnyal ez is gyógyítja őt.
Sheldon felköltözött a FIVes lakrészbe. Gyorsan feltérképezte a szobát, és már el is tűnt az egyik fotel alatt. A többieknek esélyük sem volt felocsúdni, hogy új lakó érkezett, mert fénysebesen zajlottak az események. Lehet azt hitték, káprázott a szemük, mert mindenki ment a dolgára ügyet sem vetve a fotel alatt meghúzódó új lakóra. Délutáni etetéskor tűnt fel többük számára, hogy többen vannak, mint reggelinél. Sheldon gyorsan beilleszkedett, kajcsi után már a kifutóval szemezgetett.
Közben Böbe baba felett is telnek a napok és szerencsére szépen gyógyul a pöttöm. A szemecskéjén lévő piros dudor is húzódik vissza, ami jó, bár nagy eséllyel sosem lesz egészséges az a szem... De ez legkevésbé sem befolyásolja a báját, sőt! Szintet lépett, nyilván, hisz már pár nappal idősebb lett, és nagyon profin használja már az almot is, balesetmentesen! Egyre többet játszik, egyre jobban érdekli minden, és továbbra is imádja a pocakpuszikat!
Szerdai napon Cicó kapott veszettség elleni oltást.
Temze végre elhagyta a biztonságot nyújtó karton kaparóját, és egyre többet nézelődik Lulu mama mellett az ablakban. Szabadabban járkál és ismerkedik, de amint kiszimatolja a simogatás időt, már robog is bőszen a kezünk alá buksi vakarászásra.
Kiállított egy férfi egy dobozkával, amiben egy alig pár órás cica volt. A kutyusa találta az udvarban, pátyolgatta, vigyázgatta. Felnőtt macskát nem láttak a környéken sem, így kihozta. A babacica már ki volt hűlve, gyors melegíteni kezdtük, és Lili szárnyai alá vette a picit. Otthon már elkezdett eszegetni, a hétvége alatt pedig egyre jobban belejött a cumizásba. Az aprócska leánykát Ragacsnak neveztük el, mert nagyon ragaszkodott mindenhez, amit a kis mancsai közé kaparintott.
Hétfő hajnali etetéskor Ragacska még jól evett, mire kiértek reggel a menhelyre, már nem fogadta el a reggelijét, viszont a hasa óriásira nőtt. Dr. Tímár Endre rendelőjébe siettek, hogy nyitásra már odaérjenek, hogy mihamarabb találjanak megoldást a problémára. Kapott injekciókat, de a doktor úr nem kecsegtetett minket semmi jóval. Féreg okozta mérgezés volt a diagnózis, alig 3 naposan.... Sajnos nem stabilizálódott az állapota, még délelőtt a kis teste feladta a harcot. Nehezen fogtuk fel és engedtük el a kis mancsát. Lili mindent megtett érte, amit külön köszönök itt is! Csupán csak három nap jutott neki... Mi fejünkben pedig kérdések sokasága cikázik és szomorúságunk határtalan...
Ekkor még nem is sejtettük, micsoda kálvária veszi kezdetét, milyen lavina, vagy inkább mélyrepülés indult el...
Szerdán Öcsi és Marlenka ment Dr. Tímár Endre rendelőjébe ivartalanításra. Öcsi FIV+, Marlenka szerencsére mindkét eredménye negatív lett. Azért jól esett a lelkünknek egy kis pozitív hír, meg kell hagyni...
Velük utazott Rambó is, mivel két napja nem evett. Nagyvécézni sem tudott, pedig mindennel próbálkoztunk. A doktor úr kinyomott belőle egy adag bélsarat, de mondta, hogy sajnos annyira meg vannak nyúlva, renyhülve és vékonyodva a belei, hogy ez mindennapos probléma lehet a közeljövőben. Ő a korábbi balesete következtében sérült meg úgy, hogy segíteni kellett neki az ürítésben, mivel az izmai nem működtek, ami a csodával hatályos módon szép lassan megerősödtek. Bármennyire is erős és különleges cica, a szervei kezdik feladni... Mi a lehető legtöbbet megtesszük érte, amire csak futja a kapacitásunkból, hogy Rambi életét megkönnyítsük.
Marlenka túl az ivartalanításon és teszten, átköltözött a cimborájához, Kollázshoz a felkészítő szobába. Azonnal megtalálták egymást és pillanatok alatt magáévá tette a szobát, annak minden sarkát és bútorát. Otthon érezte magát, de sejtettük is, hogy ez lesz, ő tipikusan a "minden mindegy" jellemű cica.
Temze elkezdett gubbasztani, nem akart enni. Tudtuk, hogy a FeLV szeszélyes, hol fent, hol lent, de olyan kicsattanóan jól volt az elmúlt időben, hogy rettentő rossz volt őt így látni. Gyógyszert kapott, és igyekeztünk a kedvében járni mindenféle étekkel, hátha valamihez van kedve. A szája lobbant be, reméltük, hogy a fájdalomcsillapító mihamarabb megteszi hatását, emellé extra vitaminokat is kapott, étvágyfokozót az immunerősítő mellé.
Látogató fiatal pár érkezett ki hozzánk. Szintén fiatal lány cicát szerettek volna, aki kedves és barátságos. Marlenka volt a potenciális jelölt, akitől elolvadtak mindketten azonnal. Nem is gondolták volna, hogy elsőre ennyire közvetlen és simulékony lesz, pedig ez a csajszi már csak ilyen haverkodós. Türelmesen vár mindaddig, míg hozzá nem szólnak, nah, attól kezdve pedig ott van, törleszkedik és dorombol ezerrel. Néha kicsit oda is rág finoman, ha lankad a figyelem, és a simogatás lendülete, de csak szeretettel és nagyon óvatosan. Elvarázsolta a fiatalokat Marlenka, úgyhogy alig várják, hogy otthon tudják babusgatni őt.
Mivel Rambó továbbra sem evett, újfent önkéntesünk, Barbi férje sietett a segítségünkre, amiért örökké hálásak leszünk! Bevitte Rambit a Vezér Állatorvosi Központba, ahol bódításban beöntést kapott. Nem mellesleg a karmait is levágták, ha már ott volt, és mert nyilván bevetette őket tiltakozása gyanánt. De sikeres volt a küldetés, nap végén pár falat puha falatkát bemajszolt. Eddig is figyeltünk az étkezésére, most a puha eledel mellett már kétféle olajat, székletlazítót is kap, hátha így könnyebbek lesznek a mindennapi nagydolgai.
Másnap már evett szépen, kisebb adagokat kapott többször, hogy ne terhelje le a pocakját. Öröm volt látni, hogy újra lendületet kapott a szívünk egyik kiscsücske!
41 cicánkkal köszönjük figyelmüket!
