Hétfő
Csepke kutyánk nagyon szerencsés, hiszen ma végleges otthonába költözhetett. Az örökbefogadás nálunk sohasem egy hirtelen esemény, hanem egy hosszabb tudatos folyamat eredménye. Már hosszú évek óta nem lehetséges az első találkozáskor elvinni azt a kutyust, akit kiszemeltünk. Természetesen semmire nincs garancia, de mi úgy gondoljuk, hogy a többszöri látogatással talán elkerülhető, hogy az emberek hirtelen rossz döntéseket hozzanak.
Az emberek ugyanis hajlamosak hirtelen döntéseket hozni, amit később a hétköznapokban már megbánnak. Felelősségteljes gazdit találni ugyanis nagyon nehéz. Egy kutyát meglátni és megszeretni egy pillanat műve, de együtt élni egy másik élőlénnyel, alkalmazkodni, tanítani, időt fordítani rá teljesen más dolog. Ez egy olyan döntés, ami egy másik életet is befolyásol, és nem születhet meg egyetlen pillanat alatt. Éppen ezért húzódik el nálunk az örökbefogadás folyamata, ami persze még önmagában nem garancia, de amire, vagy akire az ember igazán vágyik, azért sok mindent képes megtenni, és hajlandó várni. Így volt ez Csepke esetében is, illetve minden kutyusunk esetében. Éppen ezért nehezményezik az emberek, hogy az örökbefogadás nálunk körülményes, és sok mindent kell tenni.
Igen, valóban a piacról egy pillanat műve a felesleges szaporulatból kiválasztani egy kutyát, akit majd haza viszünk. Nem kell érte tenni, nem kell látogatni, kéznél van. Csak hogy ők nem tárgyak, hogy otthon szembesüljek vele, hogy mégsem olyan mint amit szerettem volna. Sajnos azonban a legtöbb ember mégis tárgyként kezeli őket, hazaviszi, meggondolja, meghirdeti, és az első jelentkezőnek oda is adja, az sem kérdezi, hogy mi a célja a kutyával.
Kedd
Balástyán már múlt hét óta próbálnak befogni egy nagyobb testű kutyát. A közösségi médiában több poszt is készült róla, nagyon sok ember aggódott miatta. Mivel nagyon félénk természetű, így nem adta könnyen magát. Szerencsére azonban ma reggel az önkormányzat dolgozóból egy kisebb lelkes csapat megoldotta a kutyus befogását, így menhelyre kerülhetett. Azt hiszem, hogy ilyen delegáció nem sok kutyának még meg. A felénk természetű, ugyanakkor nagyon kedves német vizsla jellegű kutyának mi a Szálka nevet adtuk.
Eközben Fesztivál és Keri dr. Tímár Endre rendelőjében járt, mindketten túl estek az ivartalanításon, illetve a szívféreg szűrésen. Mindkét teszt negatív lett. A műtétet mindketten jól viselték, Zórának pedig köszönettel tartozunk a fuvarért.
Szerda
Aki rendszeresen olvassa a blogomat, az már tudja, hogy a szerda nálunk mindig a kijárós állatorvosról szól. Ilyenkor az enyhébb panaszokkal küszködő kutyákat szokta megvizsgálni a doktor úr, az esetleges gyógyszerezést beszéljük át, illetve a szükséges vakcinákat osztja ki. Természetesen emellé rengeteg adminisztrációs munka is társul. A héten sok dolgunk volt, hiszen sok kutya kapott vakcinát.
Eközben Zóra önkéntesünk egy kutyus fuvarját biztosította a menhelyre. Bundás gazdija elhunyt, a családtagjai pedig nem tudták őt magukhoz venni. A családtagok egyébként nagyon messze élnek, így a kutyus gondozását és átmenetileg a szomszéd vállalta. Bundásnak sokkal jobb lesz a menhelyen, mint otthon egyedül.
Ő az első pillanatban egyébként egy meglehetősen rémült kutya benyomását keltette, de szerencsére pár perc után sikerült megnyugodnia. A kezdet mindenkinek nehéz, hiszen teljesen új környezetben, ismeretlen emberekkel kell megbarátkozni, akikről nem tudja hogy mit akarnak tőle. Ez a zavartság teljesen érthető, hiszen ki ne esne pánikba?!
Csütörtök
Tegnap este Kiskundorozsmán találtak egy nagyon idős, kimerült kutyust. Elvitték chipet olvasni, de nem találtak benne keresték a gazdit, de nem jelentkezett senki, így reggel a gondozásunkba került. Éjszakára a megtaláló helyezte el, és el is nevezte az öreg kutyust Béla bá’-nak.
A kis öreg úr rögtön a szívünkbe lopta magát, ahogy megláttuk. A legtöbbünknek ugyanis az ilyen idős kutyusok a gyengéi.
Természetesen rutinból mi is újra ellenőriztük a mikrochipet, mi azonban találtunk is benne. Ennek megfelelően értesítettük is a gazdit, ugyanis érvényes oltása volt Dodónak. Ugyanis mint az adatbázisból kiderült, Dodó a neve.
A gazdi azonban egy nagyon beteg idős asszony, aki bármennyire is szeretné, nem tud az egészsége miatt megfelelően gondoskodni a kutyáról, így lemondott róla. Nekünk azonban annyira megtetszett az ideiglenes befogadó által ráragasztott név, hogy úgy döntöttünk, hogy nálunk Béla bá’-ként lesz gazdikereső. Mivel a kutyus teljesen süket, így nem zavarja, hogy milyen néven szólítjuk. Az azonban kiderült róla, hogy van a cuki oldalán kívül egy másik is! Ha valami nem tetszik neki, akkor bizony a mi Béla bánk iszonyú haragra gerjed. Persze ez ilyen idős korban már megengedett…
Péntek
Sajnos ahogy tavaly is, úgy most is gondjaink vannak az egyik kúttal. A vízellátást ugyanis kutakról oldjuk meg, így aztán ha valami nem megfelelően működik, akkor az a mindennapi tevékenységben akadályoz minket. A nagy aszály már tavaly is gondot okozott, ugyanis a kút vízellátása akadozott, emiatt a szivattyú levegősödött. Ma a karbantartónk próbált belé életet lehelni, de sajnos az a probléma, hogy könnyen elképzelhető, hogy egy új kutat kell valamikor fúrni.
Szombat és vasárnap
Szerencsére a hőmérséklet elviselhetőre csökkent, így a hétvégi kutyasétáltatás nem maradt el. Ez ilyenkor nyáron sajnos rendszeres probléma, ugyanis a nagy hőségben egészségvédelem miatt el szoktak maradni a séták. Természetesen ezt nagyon nehezen viselik a kutyáink, hiszen hozzá vannak szokva. És biztos vagyok benne, hogy még a legnagyobb hőségben is szívesen elindulnának, mert a nagy lelkesedés közepette nem tudják mérlegelni, hogy ez ártalmas. Így tehát olyankor nekünk, embereknek kell meghozni ezt a döntést helyettük. A mostani hétvége azonban kedvezően alakult, a séta nem maradt el, így mindenki boldog volt.
Egy új lakónk is érkezett, akinek az Ali nevet adtuk. Ez a nagyon barátságos, és igazán szép arcú kis legény beköltözött egy Zákányszék-Rúzsa közötti tanyára. A tulajdonos igencsak meglepődött, hogy a vártnál több kutya fogadta reggel. Tekintve, hogy a tanya tulajdonosa nagyon állatbarát, így átmenetileg gondoskodott róla. Ma pedig bekerült a menhelyre. Az ideiglenes gazdi nagyon sajnálta, mert megszerette ez idő alatt, de felelősen nem tudott volna még egy kutyáról gondoskodni.
Köszönjük a 159 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
