Hétfő
Pünkösd hétfőn mintha picit elvesztek volna az emberek. Csendes napunk volt, nem volt bejelentés, nem láttak kóbor kutyát. Nyugalom volt, és ahogy már korábban mondtam, ez egy nagy kincs a menhelyi életben. Az átlag hétköznapokon nagyon sokszor át kell szervezni egy-egy napunkat, megváltoztatni a prioritásokat. Ez attól függ, hogy milyen bejelentések jönnek, hoznak-e kutyát, eljönnek-e az időpontra jelentkezők, vagy ha valaki lebetegszik, és orvoshoz kell vinni, akkor borulhat a tervezett program.
Kedd
Sokszor a fejünkhöz vágják, hogy tőlünk nehezebb kutyát örökbefogadni, mint egy gyereket. Ez többek között azért van, mert többszöri látogatást kérünk a gazdijelölttől, illetve azt is, hogyha van másik kutyája, akkor őt is hozza el egy ismerkedésre.
Hogy miért van ez így?
Sajnos az elmúlt évek rossz tapasztalata az, hogy sok gazdijelölt nem ismeri megfelelőképpen a saját kutyáját. Elmondja, hogy mindenkivel barátságos, aztán amikor az új kedvenc hazaérkezik, akkor egyszerűen rátámad. Ez persze sok esetben azért történik, mert védi a saját területét, illetve azért mert a gazdi nem is tudja pontosan hogyan kellene bemutatni őket egymásnak. Éppen az ilyen problémák kiküszöbölésére született meg az a döntés, hogy az a legjobb, ha a gazdi kihozza a kutyát a menhelyre. Itt meg tudnak ismerkedni, és ha felismerhetően nem működik köztük a kommunikáció, vagy egymásnak akarnak rontani, akkor az még itt derüljön ki, és ne tegyük ki felesleges tortúrának őket azt azért hozzáteszem, hogy ilyen ellenséges viselkedésre nem szokott azért példa lenni, de teljesen azért nem lehet kizárni.
Vilmos és gazdijelöltje már megismerkedett egymással, de ma saját kutyusával is meglátogatta a leendő családtagot. A menhelyi ismerkedés annyira jól sikerült, hogy a gazdijelölt szíve szerint azonnal vitte volna Vilmost. Persze aki már hallott rólunk , az jól tudja , hogy elég vaskalapos vagyunk ebben a tekintetben , így csak következő alkalommal lehet Vilmost hazavinni magával. Legszívesebben azonnal vitte volna
Szerda
Hirtelen beköszöntött az igazi nyár, amit annyira vártunk. Most meg éppen az a bajunk, hogy levegőt alig kapunk a hirtelen melegtől.
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila ma kiosztott négy veszettség elleni védőoltást, kettő kombinált oltást, kettő veszettségi-kombinált oltást, valamint egy mikrochipet.
A rendszeres blogolvasók, vagy akik követik a közösségi médiát, ők már tudják, hogy meg Nózi diagnózisa. Egy autoimmun betegsége van, aminek a neve discoid lupus. Jelenleg kezelés alatt áll, de a gyógyszerét az állapotához kell igazítani. Jó hír, hogy nagyon jól reagál a kezelésre, mintha kicserélték volna. Így aztán meg is beszéltük Vandával, az önkéntes kozmetikusunkkal, hogy a hétvégén őt is megszépíti.
Csütörtök
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Kis Luca, Vacak, Vice és Sziszi ivartalanításra, szívféregtesztre.
A tesztje mindenkinek negatív lett, viszont Vice ivartalanítása elmaradt . Hiába van megfelelő korban, az ivar szervei neki valamiért nem fejlődött ki megfelelően, így a doktorúr javaslatára eltoljuk a műtétet. Vice a testvéreivel érkezett a menhelyre , a többiek gond nélkül átestek már az ivartalanításon. Ettől ő nem beteg, csak valamiért később érő típus.
A menhelyi munkát ma Melinda és Mónika önkéntesünk segítette. Köszönjük a munkájukat, ezúttal is kitettek magukért.
Zóra önkéntesünk egy fiatal kutyát fuvarozott be a menhelyre, akit a párizsi körúton talált egy fiatal lány. Zóra elment chipet olvasni, de nem volt a kutyában, így beszállította őt a menhelyre. A kutyus a Fesztivál nevet kapta.
Gazdàtól érkezett egy shiba páros, mint kiderült, ők valóban egy pár, tehát többször voltak már kölykeik. Családi okok miatt válnak meg tőlük, a pontos okot természetesen nem firtattuk. Az a lényeg, hogy talán ennyivel is hozzájárultunk ahhoz, hogy az ő szaporulataIik már ne szenvedjenek az emberi felelőtlenség miatt. Éppen nem olyan régen merült fel, hogy mi ivartalanítjuk a kutyákat. Én nem gondoltam, hogy ez bárkinek is kérdés lehet. Ha esetleg az, akkor itt és most fontos tisztába tenni a dolgokat: igen, a bekerülő kutyák ivartalanítva lesznek. Függetlenül a fajtától, mérettől, divatirányzattól. És igen, a fajtatiszta, vagy annak tűnő kutyák sem képeznek ez alól kivételt, és ezt mindenkinek el kell fogadnia. Innen a menhelyről ivarérett kutyát kizárólag ivartalanítottan lehet örökbefogadni, és ez nem képezi vita tárgyát.
A lány Mió nevre hallgat, a fiú Rió. És igen, ők is ivartalanítva keresnek gazdit. Mindketten nagyon félősek, bizalmatlanok.
Vilmos kutyánk ma Szatymazra gazdisodott.
Két korábbi védenünk védencünk, és a gazdijaik látogatták el ma hozzánk, hogy megmutassák nekünk őket. Adományokat is hoztak a kutyusoknak, sőt mèg a gondozóknak is.
Péntek
Pamacs nem sok időt töltött a menhelyen. Ez annak köszönhető, hogy érvényes oltásokkal érkezett, illetve ivartalanítva is volt, így nekünk csak a teszteket, féreghajtást, kullancs és bolha elleni cseppeket kellett pótolnunk. Ő olyan szerencsés kutyus, hogy merő véletlenségből fedezte fel egy szentendrei pár, és természetesen azonnal beleszerettek. Többször voltak nála látogatóba, és alig várták hogy haza vihessék. Ilyen kutyus azonban ritkán kerül a menhelyre, akivel tényleg ennyire törődtek a gazdái. Ennek köszönhetően pedig Pamacs néhány hét után egy másik gazdi mellett újra kezdheti az életét.
Szombat és vasárnap
A hétvégén is történt egy örökbefogadás. Fagyi kutyánkat Szegedre fogadták örökbe. Kívánunk nekik hosszú boldog együtt töltött életet.
Ahogy azt már megszokhatták az olvasók , a hétvége az önkénteskedés jegyében telt nálunk. Ilyenkor minden menhelyi kutya , aki nincsen karanténban sétálhat egy nagyot az önkéntesekkel. Ez a hét fénypontja a kutyáknak.
Kozmetikus önkéntesünk, Vanda ma rendbe rakta Dana és Nózi bundàját. Azt hiszem az eredmény önmagáért beszél! Vandának külön köszönet jár, hiszen évek óta tavasztól őszig ő tartja karban a menhelyi kutyák bundáját, ráadásul nem is akárhogyan!
A hétvége délutánjai azzal teltek, hogy a rachel hálót tartó szerkezetet feltegyük a karanténra. Erre azért van szükség, mert a nyári hőségben nagyon nagy szükség van árnyékolásra. A karantén tájolása azonban nem teszi lehetővé a tartós árnyékot, de a kutyákat természetesen védeni akarjuk, így a háló jó szolgálatot tesz. Ehhez azonban nem árt egy fix, erős tartószerkezet.
Egy új kutyus érkezett a gondozásunkba. Negró egy tacsi jellegű kutyus, aki ránézésre igazán szeretgetni való. Viszont Negro pont azert került a menhelyre, mert ő nem ilyen. A családjával szemben rendszeresen agresszíven viselkedett, hölgy gazdája lábát többször megtámadta, illetve rengeteget morgott mindenkire. Éppen emiatt kezdtek el félteni a gyerekeket tőle, így aztán meg mennie kellett. Biztos vagyok benne , hogy a családnak nehéz volt meghozni ezt a döntést , ez egyértelműen látszott rajtuk, hogy mindenkit megviselt . Meg kell mondanom, hogy hozta is a vártat. Már a legelső takarításnál neki akart menni a seprűnek, és ki akarta zavarni a dolgozót a helyéről. Tehát Negróval nem lesz azért egyszerű, de szerencse ebben a történetben, hogy nem egy nagytestű kutyáról van szó. Ami azt illeti, az ilyen fajta agresszióra éppen ez a fajta a leghajlamosabb, tehát különösebben mi sem lepődtünk meg rajta azért bízunk benne, hogy Negro idővel változni fog, és esélyt kaphat egy olyan családban ahol nincsen kisgyermek, és a gazdák megfelelő rutinnal rendelkeznek. Ez azonban még most elég távolinak tűnik.
Köszönjük a 166 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
